Mozgás vs. időfaktor

   Fiatal szobrászok kiállításával folytatódik a sikeres "kollekcióbemutató" után a Kortárs Művészeti Intézet sorozata: Bizalom címmel a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán tanuló  vagy ott végzett alkotók műveiből nyílik gyűjteményes tárlat január 15-én, pénteken délután.
   
    Állapotfelmérés
     
    A tárlat a fiatal művészek körének bemutatásán túl érdekes feladatot is vállal: mint minden, a művészeten belüli műfaj keretei között szervezett csoportos kiállítás, amely a közelmúltban készült anyagot mutat be, automatikusan értékes információkkal szolgál az adott műfaj állapotára vonatkozóan – ráadásul diskurzust generál (vagy generálhat) mind a műfajról, mind a kortárs művészetek egészéről, áll a kiállítás meghívójához mellékelt összeállításban.
    A mérték és a lépték érzékeltetéséhez érdekes adalék, hogy az utóbbi évtizedben megjelenő, a magyarországi szobrászatot felpezsdítő művészgenerációk alkotásai nem férnének el egy, a dunaújvárosinál tízszer nagyobb kiállítótérben sem, ugyanakkor a pécsi kötődésű művészek sem képviselnek egyértelműen elkülöníthető – és a "nem pécsiektől" eltérő – stílust vagy koncepciót. Ami közös bennük, az a fizikai háttér: a pécsi tanulmányok és nem utolsósorban a mesterek.

Életművészeti élet

   Referenciáik, inspirációs forrásaik és művészi döntéseik rendszere már eltérő, mégpedig gyökeresen eltérő egymástól: a szervezők ígérete szerint egyaránt láthatunk "az anyagminőségek és térformák kombinálásával hagyományos módon bíbelődő absztrakt szobrot, politikai- és morális kérdésekre reflektáló köztéri alkotást, szubjektív szerepanalízist bemutató képsorozatot és biológiai kísérletek koncepcióján alapuló installációt". A Bizalom című kollekció ugyanakkor arra is "figyelmezteti" a kiállítás vendégét, hogy a hagyományos szobor- és szobrászatfelfogás átalakulása immár több mint egy évszázados folyamat – ebből fakadóan a szobrászat fogalmának meghatározása e tárlat esetében is termékeny vitákhoz vezethet.
   
    Közösségi teret teremt
   
    Álljon a kedvcsináló végén még egy részlet a meghívóhoz csatolt anyagból: az ebben foglaltak szerint "a ready made közzététele, a kiállítóterek koncepcionális változásai, a mozgás és az időfaktor megjelenése, a közösségi térben való művészeti jelenlét metamorfózisai, az objektek-nek nevezett háromdimenziós alkotások feltűnése, a környezetművészet és a land art elterjedése, vagy a legkülönbözőbb installációknak mint önálló műfajoknak a megjelenése radikálisan gazdagították a térben megjelenő művészet tartományát - ugyanakkor a szobrászati rajz után egyre nagyobb jelentőséget nyert a szobrászati folyamatokat dokumentáló vagy éppen azokat 'kizsákmányoló' fotó, film és videó, amelyek így részben szintén a szobrászattal kapcsolatos műfajokká váltak".

Tényállításra kérdésözön

   Érdekes felvetése lehet a bemutatónak, hogy a kiállításon szereplő fiatal művészek számára az említett évszázados folyamat evidencia – az új műformák alkalmazása ebből fakadóan nem radikális, hanem minimális előírás. A kiállítás a széles közönség számára sokat mesél a szobrászat történetéről és jelenéről – és mivel az alkotók még reménybeli pályájuk elején járnak, annak jövőjéről is.
    A kiállító művészek névsora: Burkus Judit, Gajcsi Blanka, Hack Ferenc, Horváth Csaba Árpád, Kiss Andor, Krámli Márta, Lengyel Péter, Orosz Klára, Palatinus Dóra, Szabó Attila Sándor, Szalay Péter, Tóth Zsuzsa, Veres Balázs (a kiállítás kurátora Kiss Anna).
    A tárlat anyagát Pinczehelyi Sándor képzőművész ajánlja a vendégek figyelmébe a pénteken hat órakor kezdődő megnyitón, amelyen Kiss Karen (cselló) és Fehér Nóra (zongora) tolmácsolásában felcsendül Saint-Saens A hattyú című szerzeménye.
    A Pécs-Dunaújváros kulturális tengely újabb mérföldköveként is tételezhető Bizalom című kiállítás egy bő hónapon át, egészen február 19-ig látható a KMI-ben.